Mit jelent a biogazdálkodás?






A biogazdálkodás lényege, hogy úgy termelünk friss, ízletes és egészséges élelmiszert, hogy közben vigyázunk a természeti környezetünkre, és ügyelünk az állatok jólétére. 

A bioélelmiszer és más biotermékek népszerűsége növekszik az EU-ban, mert egyre többen ismerik fel a bioélelmiszerek és a biogazdálkodás valódi előnyeit. Bioélelmiszerekkel és bioitalokkal ma már találkozhatunk közvetlenül a termelői boltokban, piacokon, szaküzletekben, vendéglőkben és a legtöbb áruházban.

Erősödik a bizalom

Egy termékre csak akkor írhatják rá, hogy „organikus”, „biogazdálkodásból származó” vagy
„bio-”, és akkor kerülhet rá a biotermékeket jelölő EU-logó vagy más biologó, ha az előállítása során betartották a szigorú EU-szabályokat.

Ezek a szabályok – az ún. bioszabványok – meghatározzák, hogy a biogazdáknak és az élelmiszer-feldolgozóknak mit szabad és mit nem szabad tenniük. A biogazdaságokban tilos például a műtrágyázás és a rovarirtó szerek használata, és az állatokat nem kezelik olyan sok gyógyszerrel és vegyszerrel, mint az az intenzív állattartásban megszokott.

A bioszabványok arról is gondoskodnak, hogy a feldolgozott élelmiszer a lehető legtermészetesebb és egészségesebb legyen, mentes minden felesleges élelmiszer-adaléktól és segédanyagtól.

A biogazdaságokban és a bioélelmiszereket feldolgozó üzemekben rendszeresen ellenőrzik, hogy betartják-e a bioszabványokat. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak az EU-ba általában behozott termékekre, például a kávéra, a teára és a banánra.

Ha tehát valaki bioterméket vásárol, akkor biztos lehet benne, hogy ezzel jót tesz a környezetnek, segíti az állatok jólétét és a vidéki közösségeket – és persze saját maga és családja egészsége szempontjából is jól választott.

A biozöldségeket – például az alábbi finom étel elkészítéséhez felhasználtakat – olyan módszerekkel termesztik, amelyek védik, sőt javítják a természeti környezet állapotát.

A biogazdák ügyelnek a talajvédelemre, takarékosan használják fel a vizet, nem károsítják az élővilágot, és felelősséggel használják fel az energiát és az egyéb természeti erőforrásokat. Ha lehet, újrahasznosítják a hulladékot és a növényi vagy állati eredetű melléktermékeket, és igyekeznek az adott helyen rendelkezésre álló erőforrásokat használni.

A biogazdák nem használnak műtrágyát, hanem állati trágya és komposzt alkalmazásával javítják a talaj termőképességét, és a talajban élő mikroorganizmusok és földigiliszták segítségével biztosítják a termesztett növények számára a tápanyagokat.

A biogazdák nem használnak rovarirtó szereket, hanem vegyesen telepítik a termesztett növények fajtáit és változatait, illetve élőhelyet biztosítanak a kártevők természetes ellenségeinek, így természetes módon védekeznek a kártevők és a betegségek ellen, csökkentve a költséges helyreállítást igénylő víz- és talajszennyezések kockázatát.

Mivel tilos a gyomirtó szerek használata, a biogazdák más módszerekkel irtják a gyomnövényeket, például hagyományos gyomlálással és jól időzített műveléssel. A biogazdák élő sövényt telepítenek, hogy az menedéket adjon a madaraknak és a vadon élő állatoknak, felfogja a szelet, és meggátolja a talajeróziót.

A biogazdák igyekeznek az állataik számára az élelmet maguk megtermelni, illetve szomszédos biogazdaságokból beszerezni.

A biohúsok – például az alábbi recept elkészítéséhez felhasznált sertés – szabadban élő, egészséges, erős állatokból származnak. Ismert tény, hogy az egészséges, stresszmentesen élő állatok jobban ellenállnak a betegségeknek.

A biogazdák ezért törekszenek egészséges állatok nevelésére, biztosítják az állatok természetes életmódjából fakadó és fizikai igényeik kielégítését, és figyelmes gondozással igyekeznek megelőzni a betegségeket.

A biogazdák azzal is próbálják az állategészségi problémákat megelőzni, hogy lehetőleg olyan, a betegségeknek jól ellenálló fajtákat tenyésztenek, amelyek igényei megfelelnek a helyi adottságoknak. Szabad legeltetés; természetes, GMO-mentes táplálék; kisebb egyedsűrűség; tágas, higiénikus istálló, illetve az állatok felesleges zaklatásának elkerülése mind lényeges eleme a bio-állattartásnak.

Ha egy állat megbetegszik vagy megsérül, akkor a biogazdáknak gyorsan kezelésbe kell venniük, lehetőség szerint természetes módszerekkel, például homeopátiás szereket vagy növényi kivonatokat használva a gyógyításhoz. Természetesen az állatgyógyászati készítmények is megengedettek, ha más nem segít, illetve, ha az állatok szenvedését kell enyhíteni.

A bioszabványok az állatoknak fájdalmat okozó gyakorlatot is tiltják, például az állatok kikötését vagy elkülönítését, a madarak csőrének levágását, vagy az emlősállatok szarvának vagy farkának megcsonkítását.

Az alapanyagként felhasznált ízletes biotermékekből – ahogy az alábbi recept szerint készített tésztatétel esetében is – számtalan természetes, egészséges és finom étel készíthető.

A biogazdálkodás térhódítása révén egyre több és egyre többféle bioélelmiszerhez juthatunk hozzá, az egyszerű terményektől, például a gyümölcsöktől és a zöldségektől kezdve az olyan különleges termékekig, mint a tészták, sajtok és készételek. Jellemző a ritka növények termesztése, illetve a különleges állatfajták tenyésztése, ami új, izgalmas ízélményeket nyújthat.

A biotermékek tökéletesen nyomon követhetők, minőségüket az EU szigorú bioszabványai és az ellenőrzések garantálják. A szigorú címkézési előírások biztosítják, hogy a fogyasztó tájékozódhasson a fontos tények felől, például a termék származási helyéről, az összetevőkről és az adott üzemet ellenőrző tanúsító szerv hivatalos kódjáról.

Újabb vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a bioélelmiszerek és a bioitalok több tápanyagot tartalmaznak. A biotej például gazdagabb természetes omega-3 zsírsavakban, a biogyümölcsökben és a biozöldségekben pedig több az alapvető vitamin és ásványi anyag, ugyanakkor kevesebb a növényvédőszer-maradék.

A bioszabványok szigorúan korlátozzák a mesterséges anyagok – például a tartósítószerek és az ízfokozók – használatát, és tiltják a GMO-összetevők használatát, így a vásárolt bioélelmiszerek íze és alapanyagai csak természetesek lehetnek.

Érdekes tény, hogy ha az alábbi finom étel elkészítéséhez biolisztet és biotojást választunk alapanyagként, akkor azzal segítünk fenntartható munkahelyeket és vállalkozási lehetőségeket
teremteni az EU-ban.

A legújabb kutatások szerint az Egyesült Királyságban a biogazdaságok farmonként több munkahelyet adnak, mint a nem biomódszereket alkalmazó mezőgazdasági üzemek. A biogazdaságokban folyó növénytermesztés és állattartás általában több munkaerőt és szakértelmet igényel.

Az EU-ban a biotermékek piaca elképesztő mértékben, hozzávetőleg évi 10 százalékkal nő, így komoly lehetőségeket kínál a bioélelmiszerek feldolgozására és kereskedelmére szakosodott vállalkozásoknak egész Európában, de ugyanígy a szolgáltatóknak is, például az állatorvosoknak, a kutatóknak és a pénzügyi szakembereknek.

A bioélelmiszereket vásárlók tudni akarják, hogy az adott élelmiszert hogyan állították elő, és honnan származik. Egyre többen vásárolnak lehetőség szerint helyben termelt és bioélelmiszereket termelői boltokban és piacokon, így a biogazdálkodás elősegíti, hogy több pénz maradjon a nemzetgazdaságban.

A biogazdálkodás elismerten a mezőgazdaság leginkább környezetbarát formája, amely a természettel összhangban segít a természetes élőhelyek és a táj védelmében. Mindezek segíthetnek egy virágzó, modern vidékgazdaság kialakulásában, amely az ökoturisták és a helyi lakosok számára egyaránt előnyös. Egyre több biogazdaság nyitja meg a kapuit az érdeklődők előtt.
Nem gondolt még arra, hogy meglátogasson egyet a közelben?

Forrás: Európai Unió tájékoztató anyaga

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Milyen gyakran főzől?

Hol vásárolsz leggyakrabban élelmiszert?

Fordítás / Translation / Übersetzung / перевод

Kulcsszavak

alma (6) almaecet (17) aludttej (2) ananász (1) arzén (1) babérlevél (4) baktériumok (1) barnarizs (11) bazsalikom (4) bio (16) birsalma (1) brokkoli (11) burgonya (9) cink (1) citrom (2) csemege kukorica (2) cseresznye (9) csicsóka (1) csíráztatott lucerna (1) cukkini (23) Cziffray István (16) cékla (11) dió (5) durum tészta (21) e-szám (1) ecet (1) egres (5) eper (6) fagylalt (1) fehérretek (1) fejes saláta (1) fejeskáposzta (4) fejtett bab (2) feta sajt (1) film (2) fokhagyma (35) fürtös uborka (5) főzőhagyma (3) fűszer (1) fűszernövények (1) gabona (2) gasztronómia (1) gesztenye (2) GI glikémiás index (1) gomba (6) gyerekek (1) gyömbér (3) gyümölcs (8) görögdinnye (1) hajdina (5) hal (1) helyi élelmiszer (2) hús (1) húskészítmény (1) hüvelyes (1) joghurt (17) juhtúró (27) jégsaláta (2) kalcium (1) kalória (1) kapor (6) karalábé (7) karfiol (6) kelkáposzta (2) kenyér (1) koffein (1) kovászos uborka (1) króm (1) kukoricadara (6) köles (6) köménymag (8) körte (6) lenmag (1) leves (1) lilahagyma (1) madula (1) magyar (1) majoranna (1) mangán (1) mazsola (4) medvehagyma (1) meggy (7) molibdén (1) mozgás (2) mák (2) málna (5) méz (29) napraforgómag (1) növény (1) olajos mag (1) olasz (3) olívaolaj (107) padlizsán (14) paprika (11) paradicsom (48) patisszon (2) petrezselyemgyökér (1) petrezselyemzöld (16) piros retek (1) pisztácia (1) póréhagyma (5) recept (217) ribizli (5) ringló (1) rétestészta (2) réz (1) sajt (10) savanyú káposzta (2) sonkahagyma (1) spenót (8) spárga (3) spárgatök (1) szakácskönyv (1) szeder (6) szelén (1) szerecsendió (1) szezámmag (5) szilva (11) szilvalekvár (2) szósz (1) szőlő (4) sárgabarack (8) sárgabaracklekvár (1) sárgaborsó (3) sárgadinnye (5) sárgarépa (26) (2) sütőtök (6) tej (4) tejföl (22) tejszín (3) tejtermék (1) teljes kiőrlésű zsemlemorzsa (5) termelői piac (1) tojás (23) torma (1) transz-zsírsavak (1) tápanyagérték (3) táplálkozás (138) tárkony (1) télre befőzés (33) tökmag (3) tökmagolaj (3) tönkölybúza (1) törökmogyoró (1) túró (15) vaj (3) vas (3) vega (1) videó (30) víz (2) vöröshagyma (40) vöröskáposzta (1) vöröslencse (1) zabpehely (4) zabpehelyliszt (10) zeller (6) zellerszár (2) zsemlemorzsa (1) zöldbab (2) zöldborsó (5) zöldfűszer (1) zöldség (6) áfonya (1) állat (1) élesztő (1) étkezés (4) újhagyma (6) őszibarack (9)